sikerült!:)
2006. június 10., szombat
London Bridge
12 Apostol helyett számoljatok inkább ti..
Great Ocean Road
Sydney Aquatic Centre
hmmm, mintha Kovács Ági is itt úszott volna...:)
Az eső sokszor próbálta utamat állni, de csak em hagytam nekem!
Ez egy kicsit Ausztrália, egy kicsit, Dél -Ázsia, egy kicsit Brazília (persze a hotelek a hátam mögött vannak:))
Arany, ami fénylik!
Sovereign Hill
The Grampiens
MacKenzie Waterfall
Sikerült a felhők felé túrázni...Mt William
Na, ide is eljutottam! A szilveszteri napok mellett Ausztráliában töltött legjobb napjaimat a sivatag közepén töltöttem. Ezek voltak az első pillantások a nagy vörös sziklával:
Valahonnan onnan jöttünk....kilátás Ulururól:
Délután:
Naplemente pezsgővel:
Napfelkelte. És engem meg rugdosni kellett, h keljek fel...
Ez már Kata Tjuta:
Ez pedig a Kings Canyon. Megmásztuk a Heart Attack Hillt, de a szívroham csak nem jött..
Lost City:
Mariskával mindent megmásztunk:
West MacDonnall Range:
2006. április 26., szerda
Huh, hol is kezdjem? Igen, húsvét...nagy utazásra vállalkoztunk nagypénteken, gondoltuk, irány kocsival Sydney! Ez 1000 km-t jelent, kis férőhellyel a hátsó üléseken, de csak túléltük, 14 óra alat leértünk, a lábunk is egyben van még, sőt, már mozogatni is tudom...:)
A képeket nem sikerült a legjobb minőségben kicsinyíteni, de a lényeg így is látható!
Útközben megálltunk egy-két szép helyen, mint pl. Byron Bay, ami mellesleg ezen kis szigetecske legkeletibb pontja:
Kilátás a világítótoronyból:
A világítótorony:
A torony alatt. Azért már látszik hogy beköszöntött az ősz! Reggel és este meglehetősen csípős a levegő, nappal azért jöhet a rövidgaty-póló. :)
Lefelé nézve:
Itt a világ vége, csak lógatom a lábam...na de hol az étterem?
Ez már Sydney. Na jó, nem a belváros. Lesz majd Operaház, meg a Harbour Bridge is, egy másik alkalommal. Egyelőre érjétek be ennyivel :) :
Egy másik világítótoronyhoz battyogva egy aranyhalat találtunk a partra vetődve. Visszadobtuk, ahogy azt tanultuk az estimeséből, de ez a kis piszok nem elúszott? Mi meg ott álltunk, szánkon a 3 kívánsággal...
A torony felé Emillel, aki egy csúcskombót úgy végignyomna, h csak a csíkot látnánk, ahogy elsuhan...:
Még valami képződményt is találtam. :)
...és a torony:
Ez sem rossz...
Azért hideg volt!
Ki van ott?
Olyan puha a bundája!
Ez a kis szerzemény hát nem tud beszélni? Ahogy odaértünk, rögtön rázendített, hogy 'Hello Darling!' :) Majd mondta, hogy bye-bye...
A kenguruk támadása...reszkess, ha kaja van a kezedben!
Hazafelé az út veszélyes....de annál szebb...
Mit tett velem Ausztrália...:)
Pénteken befejeztem a sulit, majd mentem egy hosszú hétvégét tölteni a gyerekekkel, mert a szülők 100. szülinapot ünnepeltek Sydneyben. Holnap megint megyek hozzájuk pár napra, mert a bácsi a szülinapja után meghalt, és pénteken lesz a temetése, amire visszarepülnek a szülők. MÁr kezdem magam hatgyerekes egyedülálló anyának érezni...:)
Még 2 hét Brisbane-ben, aztán irány Sydney, Ayers Rock, Melbourne, Budapest...:)
2006. április 6., csütörtök
Pillanatkép egy kellemes hétfő délutánból: ha kifogyott a bögrém, mindig gyorsan újratöltötték. :)
Szombat este eldöntöttük, h hajnali indulás és megnézzük a tengerparton a napfelkeltét. Bélust vártuk fél1-ig, h jöjjön már végre a munkából, de nem bírtuk tovább, kidőltünk. A kis piszok meg lesifotóst játszott, mikor hazatalált. Négykor a tervek szerint fel is keltünk, összeült a kupaktanács és eltolta az indulást 8-ra. Az órát viszont egyikünk sem állította be újra, így 10.30-kor meglepetten néztünk egymásra. A lelkesedésünk azonban nem lohadt egy cseppet sem, kényelmes reggeli után délben útnak is indultunk.
Vajon melyikkel mentünk? :)
Persze, h nem a szörffel...:) Bár a nagy meleg miatt nem bántunk volna egy kis vízen siklást...1 óra múlva- egy domb tetejéről- január óta újra a szemünk előtt állt a Csendes. Még a tábla is megálljt parancsolt:
A part mentén bicikliút jobbra is, balra is. Merre tovább?
Jobbra, döntöttük el végül, de 800 m után egy parkban rögtön le is táboroztunk egy kis bumeráng dobálás végett. Csak a szélre kellet várni egy kicsit.
Továbbgurulva egy öbölben, mintha vitorlásverseny lenne. De nem az volt. :) Csak egy szép vasárnap.
Nagyon hideg?
Na jó, ugorjunk!
Hol a delfin? Ha hosszábban megfelezitek a képet, majd a bal felét mégegyszer, akkor pontosan azon a vonalon a víz felső harmadában van egy kis fekete pont. Na, az egy delfin!!!!
Úszás után irány az IGA,a helyi szupermarket, friss grillcsirke a kosárba, babkonzervet elő a táskából, és íme az ebéd:
Jézusom, mi volt a csirkében?
Piknik után, jóllakottan:
Az árnyékban már hideg, Bélus pedig megint paparazzi volt:
Mivan?
Azért hazaérve láttunk szép színeket!
Hhhmm...nem is volt olyan rossz nap...
2006. március 26., vasárnap
Akkor most jöjjön egy-két kép a pihenés időszakából!
A homokban fekve csak ennyit láttam:
5 perc múlva viszont nem meglepő ez a látkép sem. Sikeres elázás 30 sec alatt, az útptkáig ért a víz. 10 perc múlva újra napsütés... :
Igen. Ez Brisbane:
Nem rossz ötlet :) :
Napfelkelte a Gold Coaston. A fiúk rendezésében:
Most, hogy időm néha engedi, elmaradhatatlan a vasárnapi húsleves házunk teraszán:
Ebéd után irány az udvar:
Este csocsó-de érdemes számolni a játékosokat!!!
...és bowling. Tomas Csehországból már gyakorlott játékos:
én nem vagyok egy őstehetség, de ez a gurítás jól sikerült!!!
Béla a iskolaudvarban:
És én az iskolaudvarban:
A fiúk gyúrás után (na de Tomi, ennyire?):
hát nem szétszakadt a póló is???
hhhmm...gyúrás helyett...:) engem inkább ringattak:
Ügyes kezek, ha nem jó az ember féke:
mindjárt kész!
És igen! jobb, mint újkorában! csak a rugót kellett meghúzni! :)
Szóval holnap sem foghatom a biciklire, h nem tudok dolgozni menni...De ma nagyon laza napot tartottam. Könnyű kis séta az uszodába, süttettem a hasam a napon, 2 úszás között. :) Most iszont szépen nézek ki, az arcom leégve, a szemem tájéka pedig fehéren vakít a szemüveg miatt....
2006. március 25., szombat
Tudom, 2 hónap sok idő... sokan már azt hittétek felfaltak a cápák vagy elpárologtam a nagy melegben, de ki kell ábrándítanom mindenkit, pusztán a könyvekbe dugtam a fejem. 10 hetes felkészítő tanfolyamon voltam egy Cambridge vizsgára, és míg a legtöbb svájci a kisujjából rázta ki, én mint a güzü próbáltam szintet tartani velük. Közel két hónap megfeszített tempójú tanulás után márc. 11-én végül levizsgáztunk, ekkor készült a legtöbb kép is. Helyesebben azon az estén...:) Előtte nem nagyon volt mit fotózni, szép helyekre nem mentem, hacsak az iskolába vezető út nem számít annak ( most, h belegondolok, azért az sem semmi, meg is kéne örökítenem. Milyen könnyen hozzászokik az ember a jóhoz, már néha észre sem veszem, micsoda helyeken járok nap mint nap)... 1-2 pillanatot sikerült elkapni.
Libby, az ofő éppen táncot jár:
de ha nem tánc, akkor kemény meló. Még véletlenül sem hagyott unatkozni senkit sem, minden perc minden másodpercét kihasználta. Ha mással nem, hát viccmeséléssel...:)A terem tele minden nemzetiséggel, de a többséget verhetetlenül svájc képviselte. Rajuk kívül 2 cseh, 1 német, brazil, francia, spanyol, kóreai, japán, no és jómagam.
Ebédszünet:
Hhhmm, azért a krikettre mindenhogyan szakítottunk egy kis időt! Különösen, ha az ODI döntőről volt szó :):
Kéthetente pénteken lazítóest, felfedeztük a környék éttermeit. Ez éppen India:
Tibet:
Mexikó (sajnos a szombrérók nem látszanak, de ott lógtak a falon!):
A 10 hét úgy elrepült, hogy egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy ez az utolsó napunk együtt. Maximálisan Pszinapszis mindenszezonelsőbulija-érzést váltott ki az "emlékfeladat":
Íme az eredmény:
Azért előről is megmutatjuk magunkat! Jó kis csapat volt. A suliban, de a másik tanfolyamon töltött hetek mindig más csoportban teltek, folyamatos átjárás, mindig új emberek, de itt végig együtt. Két osztályra bontottak minket, de sokszor összevonták az órákat. A képen csak az osztályom, Libby mellett Matt, a hétfőkeddi nagyonamerikai tanárunk. Így a hét eleje azért mindig kicsit lazább volt. :)
Ez is eljött végül! Vizsga előtt, mindjárt túl vagyunk a listeningen!!!
És IGEN! Kicsit nehéz volt, de most már mindegy...
Két nap múlva jött a többi. Na de egész szombaton vizsgázni? El is fáradtunk rendesen,utána viszont jött a megérdemelt pihenés:
Tájföldi étterem, az utolsó vacsora helyszíne. Íme mindenki, a két osztály együtt:
Pierre, a szóbeli partnerem. Hhhmmmm, annál különbözőbbek nem is lehetnénk, mint amilyenek vagyunk. Hogy egyetértettünk volna valamiben? Azt már nem! Sokat gyakoroltunk az éles szóbeli előtt, hogyan ugorjunk egymás torkának szépen finoman...:)Végül egész jól ment... Hihetetlen szókincse van, csak kell egy két perc, mire előhívja amire éppen szüksége van. :) A mondatai pedig 18. századiak, 5 sorors körmondatok. Hihetetlen. Viszont ha nekiálltunk beszélgetni, mindig nehezen hagytuk abba.
Vacsi után, felszabadultan:
Nan és Matt:
Ez nem tudom hol készült (talán Byron Bay?), de nem rossz, ugye? :)
A vizsga után teljes gőzzel dolgozni kezdtem, szerencsére a 6childrenFamily elég sok-huh, néha túl sok- munkalehetőséget ajánlott fel, éltem is az alkalommal, de így szabadnapom azóta sem volt. Sőt, néha reggel 7kor már készítem a cumisüveget a picinek, aki már mászni kezdett, és nagyon fürge...Tiana éppen szobatisztaságra szoktatás alatt, ha eszébe jut, szól, h pisilni kell. Ha nem, akkor megszívtam...Délután 3ig egész jó, akkor csak kettejük után futok, de akkor megjönnek a többieka suliból. Igyekszem nagy sétákra vinni őket, h jól elfáradjanak...ma egy jó kis játszóteret fedeztünk fel! Este 8-ra úgy esek haza, mint egy kiterült béka, amin háromszor átment a kamion... A szomszéd utcában is van egy család, csak egy gyerekkel, róluk talán írtam már, néha oda is megyek, de az egy leányálom az "ovihoz" képest.
Most lázasan tervezem a suli utáni pár hetet, ha minden jól alakul, csodaszép helyekre jutok majd el, amiről eddig csak álmodtam! A repjegyeket már lefoglaltam, már csak a vízumomat kell hozzá meghosszabbítanom. Itt beköszöntött az ősz, de ez csak annyit jelent, h nincs elviselhetetlenül meleg. A héten északon egy ciklont suhant végig, így Brisbaneben végig esett az eső. Remélem holnap jó idő lesz, végre van egy teljes szabadnapom, mennék úszni egyet!!!
Hamarosan jön a többi kép is, húslevessel, és egy kis pihenéssel!
2006. január 17., kedd
Január 15. Ausztrália- Dél-Afrika ,ODI:
Hosszú előkészítés után, mármint h megértsem a krikett lényegét, el mertrem menni a Gabba-ba, Brisbane nagy stadionjába, hogy 9 órán keresztül nézhessem a két ország összecsapását 30.8 fokos hőségben és 85%os páratartalomban. A hideg sör és a gyümölcs (jó összefér a kettő:) segített elviselni. Nomeg a napellenző, a 30as naptej és napszemüveg). A játékot pedig elkezdtem élvezni! Ezt, amit az ausztrálok 5 napon keresztül képesek nézni...:)
Szóval a stadion:
Teltház...
Először az ausztrálok ütöttek (sárgában):
Majd a dél-afrikaiak ütöttek (zöldben):
A szünetben jött a hűtő...
Erre nekünk is innunk kellet:)
Az üres poharakból pedig kígyó készült (az a hosszú fehér):
Naaplemente, stadionvilágítással:
Az eső miatt az utolsó 12 labda előtt megszakították a játékot, de szerencsére 10 perc után elállt, erre utána 3 dobás után Dél- Afrika nyert....
2hete magyarok is melátogattak, egy kilátóba metünk, a háttérben Brisbane, már amennyire látszik:
Egy botanikus kertet is meglátogattunk, tele volt gekkókkal(?)
Bonsai fa:
Egy igazi farm, vihar előtt:
kengurukkal...:)
magyar farm kacsákkal:
és tehenekkel...
..de szóltak, hogy vigyázzak, nehogy kígyóra lépjek....
2006. január 2., hétfő
Szilveszter! Négy napos lazulás a Sunshine Coaston...hhhmm...nem is volt rossz!:) Az első pár órában minden erőmmel azon voltam, hogy megértsem a tipikus ausztrál huszonévesek szlengekkel teli társalgását. Nem volt könnyű...Pókerezni kezdtünk, lassan már én is meg mertem szólalni, de lehet, h ebben a sör segített. :) De beszéljenek a képek helyettem....
Előszilveszter Noosaban. A zenét könnyebb érteni, mint a szöveget...
Itt még csak én képviseltem a női nemet:
Hol is lesz a szilveszter? Útban Carrimandi felé:
Product of Hungary:- nem tudtam otthagyni:
Ime a ház, ahol utolért 2006:
..és a kilátás...5 perc a tó, onnan dagálykor egyenesen át lehet úszni az óceánba, apálykor csak egy kis homokszigeten kell átgyalogolni...
de ha szörfözni megyünk, kell a kocsi is. így is csak 5 perc...:)
Íme a nappali:
a fürdő:
tipikus queenslandi ház: a hátsó folyosó a kis házhoz:
Kezdődik! :)
Majd előkerült egy csónak is...
A házigazda a barátnőjével. Nem engem cipel...:(
Készül a vacsi!
Ki nyeri a pókerpartit?
Éjfél felé...
Nem tudom, mit látok, de érdekes grimaszra késztetett:)
Egy tipikus ausztrál talp:)
2006 első hajnala a parton:
Van aki itt is fázik...
Ki fényképez kit?
Egész napos pihenés után irány a tenger-valamikor szörfözni is kell!
Én is kipróbáltam. Mondjam, h reménytelen? Vagy fogjam arra, h nagyon nagy szél volt, erős hullámok és az év legnagyobb dagályidőszakát éljük??? :)
Igen, nem is rossz évkezdet. Aludni nem lehetett 10nél tovább a nagy meleg miatt, a 6os fekvés ellenére sem. De a reggeli úszás és séta a ragyogó napsütásben a kéklő óceán partján felébrresztett. Visszaérve a házhoz, a fiúk reggelivel vártak. :) Kell ennél több???
2005. december 26., hétfő
Ausztrál karácsony
Az egész úgy kezdődött, h hazértem december 1-én, és a nappaliban ott állt egy feldíszítette műfa. Kint 40 fok, semmi karácsonyi érzést nem váltott ki belőlem. Az már jobban, mikor megláttam msn-en keresztül az otthoni adventi koszorút... Itt mindenki nagy hévvel készülődöt, ajándékvásárlás, sütemények,véget nem érő bevásárlólista, nagykabátos Mikulások rohangáltak a utcán- hogy nem sültek meg-...a házakon egyre több dísz és világítás. Mi a pálmára aggattunk 15 kilónyi égőt:
A kisgyerekek számolták, mennyit kell aludni, mire jön a Mikulás. Nincs dec. 6. vagy Jézuska. Dec. 25-én reggel jön a Mikulás. De akinek ilyen nagy családja van, mert 2x jön a Télapó :)Múlt vasárnap a nagynénéméknél gyűlt össze a család egyik fele. Hatalmas papírszaloncukrot kaptunk, abban volt korona és valami apróság, mint a Kindertojásban. Karácsony? Ugyan, nyári vasárnap délután...
A háttérben a család legkisebbjei pancsolnak:
Ebéd után ajándékbontás. Nem lehet csak úgy megtámadni a fát, a Télapó egyenként osztja ki az ajándékokat!
Ajándékosztás után jöhet a desszert, minden, mi szem szájnak ingere, de legjobb a Pavlova:
%20).JPG)
Egy hét szünet a suliból, mehettem dolgozni...:) Szentestét nem ünnepeltünk, Andrew koncertjére mentük, dobos egy rockbandában, és kikészítettünk a Mikulásnak egy kis sütit és tejet, ha jön az éjjel, legyen mit ennie
...és répát Rudolfnak:
Különös 24-e...Reméltem, h 25-én sokáig aludhatok, de kizavartak f8kor az ágyból, h Rudolf megette a répát, Santa pedig megitta a tejet! Kómás fejjel felmentem, lelkes gyerekek (dolgozó felnőttek) várták az ajándékbontás. A fa alja roskadásig tele volt a dec eleje óta gyűlő ajándékokkal:
Mindenki pizsiben várja az ajándékát:
Ajándékaim:
Mennyi mindent kaptam!:)
Az a sárga egy vízen fentmaradó karosszék, fej él lábtartóval. a többiek fekvőt kaptak:
...amin még szörfözni is lehet:
Együtt a család:
Király itt mindenki:)
és a finomságok:gomba, paradicsom, olivabogyó:
..a pulyka:
és a rák, amit csak messziről szemléltem:
és amit karácsonyi pudingnk neveznek:
az elmaradhatatlan zselével:
trópusi gyümölcssaláta: szőlő, banán, mangó, eper, sárga és görögdinnye...csorog már a nyálatok?:)
Churchill, a szomszéd macskája, aki mindig itt lebzsel, különösen, ha kajaszagot érez:
Este közös punnyadás a tévé előtt, ma pedig nagyot sétáltunk a folyóparton, hogy legalább az egyik fogást ledlgozzuk:)
Kedden este a neten böngészve végre rátaláltam a nekem való karácsonyi ajándékra, kaptam is az alkalmon, és gyorsan lefoglaltam dec. 23-ra egy helyet, hogy delfintréner legyek egy napra! Éppen az odajutáson törtem a fejem, mikor Andrew (az unokatesóm) felajánlotta, hogy levisz, úgysem volt még soha a Sea World-ben. Mindezt azok után, h kirángattam az ágyból, hogy segítsen fizetni a neten keresztül, mert nincs elég pénz a számlámon, csak kp-ben. :) Alig tudtam elaludni este, olyan izgatott voltam...eljött a péntek, és beengedtek minket még a nagy tömeg előtt, mármint azokat, akik jelentkeztek valamilyen külön programra. Pelikánok hada üdvözölt minket, ez az egy majdnem be is kapott, akkora szája volt...
Találkoztam Rozmár Úrral is:
A híd másik felén pedig megpillantottuk az első delfint! Erre vártam 12 éve!!!!!
Majd gyorsan mentem átöltözni, h vízbe ugrásra készen legyek, mire jön értem a delfintréner.
Kék víz, benne delfinek,körülötte pálmafák,ragyogó napsütés...
Végre jött a delfintréner, körbevezetett minket (szerencsére csak ketten voltunk) a delfinek birodalmában, láttam kölyökdelfineket is!
Ott úsznak az anyuka mellett:
A sok hasznos infó után irány a delfinshow! Szóval igaz, hogy repülni is tudnak!:) Vigyázat, a delfinek elhagyják a Földet! Már rég megmondták!
Írány a víz, és úszkálás a delfinekkel!
Kézjeleket is tanultam, és etettem is őket!
Itt énekel, csak mozgatnom kellett a mutatóujjamat, és egész koncertet adott:)
A delfineken kívül még volt tengericsilag,(hajrá SpongyaBob!)
cápa-velül is lehetett volna úszni...
és Ausztrália legjellegzetesebb állata, a jegesmedve, amint éppen az üveget kaparássza:
De a Sea Wordlben nem csak állatok, hanem egy egész vidámpark is van, nem hagyhattuk ki a fejjel lefelé lógást sem a hullámvasúton, (bár a képen ez pont nem látszik...)
Igaz, delfinterápiával sajnos nem foglalkoznak...kénytelen leszek én meghonosítani??:)
2005. december 14., szerda
Nehogy azt higgyétek, hogy itt csak szórakozom, napközben kemény munka folyik ám! :)
Íme az osztályom, 5.3:
.JPG)
Claire, az új "ügyfelem":
Mindig mosolyog:
Kedvenc játékai, Krokó és Zsiráf, akik énekelni is tudnak! :)
2005. december 11., vasárnap
South Bank-en folytattam a napot, miután találtam még egy családot-egy 4 hónapos babával- a szomszéd utcában, így most talán meglesz az óraszámom, ami eleget hoz a konyhára!!! Talán még egy kis utazgatás is belefér suli után! :)
Egész közel van hozzánk a kínai negyed:
Hosszú az út hazáig...a Story Bridge-n át biciklivel:
Akár Brisbane jelképe is lehetne a mindenhova bebújó gyíkocska:
A Mikulás antibiotikumot hozott idén..:(... de valóban csak tea jut a betegnek?
Kroko egy buliról sem hiányozhat!
3an párban
azért annak sem rossz, kinek nem jutott hely a noodlen..
Zene, medence, Béla...mi kell még?
Ki kukucskál?
Menni fog egyedül is?
Támadás! Kroko, a barátom
Hhmm...
Hajnali 4kor is frissen...
Pedig a péntek este nem volt könnyű....3 gyerekből 3 3-felé futott, veszekedés, sírás-ordítás közepette a szünidő első estéjén, miután nem sikerült megértetniük egymással a szabályzatot. Ami nem is csoda, mert egy 7 éves még nem bánik túl könnyen több ezer dollárral és az annak megfelelő értékű birtokokkal...a nagyobbak meg nem tudták kivárni, míg próbáltam segíteni neki. Pénzek repültek erre-arra, de végül sikerült visszaterelnem őketi, majd valamilyen úton módon, mindenki elmondta búját- baját. Mindenesetre legközelebb nem ülünk le együtt Monopolyzni....így viszont mindenki korán ment aludni, elfáradtak a nagy vitában... Jövő 7en kezdek az új családnál is, így majdnem minden napra jut egy gyerek :) Aztán 2 hét szünet!!!!! Remélhetőleg iskola, de nem munkamentes. :)
2005. december 3., szombat
Reggel irány a nagycsalád! Meglepetésemre csak 4 gyerek várt, de Keilani szülinapi bulira ment délután, így a nap legnagyobb részében csak 4en voltunk. Kint nem lehetett megmaradni a melegtől, így bent társasoztunk és filmeket néztünk, ajándékokat csomagoltunk. Itt jövő héten elkezdődik a nyári szünet, és még a suliban oda kell adni az ajándékot a barátoknak. :) 5 óra után már kimerészkedtünk a házból, hatalmas csatát vívtunk a labdákért. Jarred megpróbált 3-mal a pólója alatt elmenekülni, elég vicces volt...:) Tison, a kutya is beszállt néha, de majdnem eldőltem mikor rámugrott. :) A nyugodtabb pllanatokban sikerült készítenem pár képet, íme:
Jarred & Keilani. Monopoliztunk, Jarred teljesen csődbe juttatott minket...
Thiana, kivételesen egyhelyben...:)
Logan nem maradt meg a kiságyban...
2005. december 2., péntek
Itt már áll a karácsonyfa. Mű, de legalább zöld...
December. Meleg. Grillparti. Medence. Szauna. Folyópart. Mindez egy kellemes kis kajakozás után! :)...de mutatom inkább a képeket!
).JPG)
Lucianonak is mindig széles jó kedve van. :)
.JPG)
És nekem is...
Be fehrkul! Elengedhetetlen sisak a biciklizéshez. Bicikli nélkül is jól jön néha.
Meleg, meleg, még melegebb...
Jól jön a segítség... :)
Újabb bizonyíték, h nem ragadtunk funkcionális fixációba...
Másnap aztán iskolába kellett menni, de valahogy ezt is túléltük :)
2005. november 30., szerda
Tegnap bőrig ázva értem az 5 porontyhoz. Egész nap csak abban az egy órában esett, amikor biciklire pattanva át kellett gurulnom a városon...de aztán jó dolgom volt nagyon! A szülők kérték, h kivételesen előbb fektessem le a gyerekeket, majd a kezembe nyomtak egy DVD-t, hogy nézzem csak, amíg nem érnek haza. Még ágybamenetel előtt Jaffred (a legidősebb), hozta a kedvencét, Spongya Bobot!!!:) Egyből a Tiszán éreztem magamat, lelkesen evezve és énekelve az indulónkat! A korai lefekvést sajnos megakadályozta Jaffred foga. Hosszas próbálkozás után sikerült megszabadulni tőle, és bekerült a foggyűjtő dobozkába.
Hogy mit találtam az újságosnál! Aranyos kis útinaplót, segítséggel a lelkes utazóknak benne egy térképpel. Európa közepén található Hungry, azaz Éhségország...
A kép a nevezetes lóverseny napján,a Melbourne Cup-on készüt Gülcin (Töröko)és Eva (Németo) társaságában. Éppen a varangyokra várunk. Hihetetlen, mi hozza az ausztrálokat lázba...elárverezik az amúgy mérgező békákat, majd beteszik őket egy kör közepébe. Az nyer, akinek békája előbb kiugrik a körből. Ezek után megsemmisítik a békákat, úgy, h bentfelejtik őket a hűtőben...
2005. november 27., vasárnap
Ég és föld+ sziklák
Pálma Világítótorony
Fentről
Szép színek Nosztalgia
Szóval itt voltam a hétvégén! Valami luxushotel 7. emeletén, (ahol állandoan nekimentem a tükörnek, mert azt hittem az az ajtó, ...:))Az erkélyről a partot és az óceánt láttam. Első nap elég borús volt az idő, de szombaton végig sütött a nap! A gazdagok unalmas életét kipróbálva reggeli után irány a part, úszás a Csendesben, napozás, egy szendvics ebédre, vásárolgatás- inkább csak nézegetés- a boltokban, ami egy darabig baromi mókás egy, majd kezd roppant unalmassá válni, így megnéztem, vannak-e az UnderWaterWorld-ben delfinek, de sajnos nincsenek. A déli időszak után ismét strandolás, majd csörög a telefon egy esetleges vasárnapi munkalehetőséget kecsegtetve-egyetlen alkalomra, így irány az információs iroda, mikor mennek buszok, vonatok vissza Brisbane-be, aztán újabb telefon, h mégsem kell menni dolgozni. Így maradt a laza tengerparti kocogás...
Vasárnap lelkesen házit írtam, kijavítottam az abortuszról írt esszémet majd találtamk egy hosszú cikket a mai újságban, ugyanerről. Nagy nehezen rábeszéltem az unokatesómat,h menjünk le a partra labdázni, mert már megkukulok bent. Szerezünk 2 labdát, majd 1 órán át harcoltunk a hatalmas széllel és a hullámokkal, de feladtuk a harcot, egyre haragosabbak lettek. A homok a legszemtelenebb valami a világon, bárhova beférkőzik...Próbáltam ismerkedni közelebbről is a krikettel és a rögbivel, mert itt csak ezt nevezik sportnak. Én maradok a focinál inkább, legalábbis ami a nézést illeti.
Megbetegedni itt csak úgy szabad, ha vállalod, h nem gyógyulsz meg egyhamar. Lehet, hogy pszichoszomatikus, de a torkom már egy hete rossz, és ahelyett, h jobb lenne, csak stagnál. Lesz ez még így sem...
6gyerekesknél csak 5 gyermekre kell vigyáznom, és nagyon önellátóak, semmi dolgom nincs velük a játékon és az engedélyadáson (ehetnek-e még egy almát) kívül! Keilanitól(ő a 9 éves), pedig kaptam egy szép bekeretezett képet is, Zoffi- nak címezve. :)
2005. november 21., hétfő
